RIKKANCS

Tudod-e hogy miből készül a papír? A papír fából készül. Kipréselik, és fehérre színezik. Nagyon vékonyra kell préselni a fát. Ti is láttátok mekkora a különbség a fa törzse és egy papírlap vastagsága között.

Mennyi idő alatt jut el az étel a gyomorba? Amíg az étel a gyomorba jut 7 másodperc telik el. Nyilván azt gondoljuk, hogy azonnal eljut, azonban ez nem így van. Miután lenyeltük az ennivalót a gyomorba csak 7 másodperc elteltével ér el.

Honnan kapta a kardfogú tigris a nevét? A kardfogú tigris két szemfoga akár 12 cm hosszúra is megnőtt. Ez majdnem olyan hosszú, mint egy kard. Innen kapta a  ,,kardfogú Tigris” elnevezést.

A bálna teste milyen:A bálna szíve 300 kilógrammot nyom. Ez akkora helyet foglal el mint egy kis autó. A szájában kényelmesen elférne 3 nagy elefánt. A teste megnőhet akár 1 kilométerre is.

A cápa mikor jelent meg: A cápa több mint 5000 évvel ezelőtt jelent meg a földön. Ez még a dinoszauruszok korában volt. Ő lehet az egyik legrégebbik állatfaj amely megjelenése óta nem fejlődött tovább.

Van-e élet a Marson:Nemrég találtak a Marson egy pár medret. Ezzel azt bizonyították, hogy a Marson valaha volt élet, mivel, hogy a gödrök folyómedrekre voltak emlékeztetőek. A tudósok még ma is keresik azt a bolygót amelyen van élet.

Az oldalt szerkesztette: Vargyas Imola Irénke

  Mi emberek sokszor válogatunk az ételek és italok között, amikor gondolnunk kellene azokra, akik éheznek és szomjaznak. Gondolnunk kellene arra is, hogy más gyerekek és emberek éheznek, mi meg csak úgy elpazaroljuk azt.

        A vízre,  ételre és ruhákra vigyázni kell. Vegyük először is a vizet. Tudtátok, hogy ha Franciaország minden 20-ik családja spórolna a vízzel, egy hétig elláthatnánk vele egész Párizst? Ez alatt több ezer liter vizet értünk. Mi néha elpazaroljuk, de egyes afrikai törzsek hónapokat gyalogolnak azért, hogy vízhez jussanak.

 A másik dolog, amit szintén nem igazán veszünk   figyelembe az, az étel. Sok étel felesleg van nálunk, de másnál semmi ennivaló sincs. A nyáron Romániában és Magyarországon is árvíz öntötte el a falvakat, ahol rengeteg segítségre és élelemre volt szükség az életbenmaradáshoz. Ilyenkor nagyon sok segítségre van szükség. Régen, akinek kenyér volt az asztalán, az már nem volt szegény. De ma olyan is van akinek kenyere sincs.

 A ruhák nem annyira fontosak, ám ezekről is megfeledkezünk néha. Mikor felvesszük és viseljük, gondolni kell arra, hogy más mennyit dolgozott érte. Sok ember nincs, amit felvegyen magára, csak egyetlen rongyos ruhadarabja van.

 Segíteni kell az árvákon is, hisz ma már több mint 100 000 árva gyerek van a világon. Sok olyan gyerek van, akik meghalnak az éhségtől.

          Ugyanakkor olyankor se feledkezzetek meg a sok éhezőről, amikor az iskolában ételt kaptok, hisz olyankor sokan a kekszet szerteszét dobálják, és a tejet a szemétbe teszik. Ilyenkor inkább gondoljátok meg, hogy mit tesztek és az ételt inkább annak adjátok, akinek szüksége van rá, hogyha nektek nincs. Remélem, a jövőben megbecsülitek az ételt, és segítetek másokon. Ha ti elgondolnátok, hogy mennyire nehéz lehet az éhezők sorsa, biztos vagyok benne, hogy ti is megszánnátok őket.

 Szerkesztette: Vargyas Imola-Irénke

       Nagyszalontán született 1817. március.  2-án.

Debrecenben tanult, festett, szobrászkodott, zenét szerzett, kísérletezett, sőt még színésznek is elszegődött, amiből hamar kiábrándult.

1839-ig segédtanító volt a nagyszalontai gimnáziumban, később községi segédjegyző, majd aljegyző. 1840 novemberében feleségül vette Ercsey Juliannát, egy ügyvéd szegény árváját. 1841-ben megszületett kislányuk, Juliska, 1844-ben pedig kisfiúk, László.

A Toldi megjelenése egyszerre nagy költővé avatta Arany Jánost, megszerezte számára az írók elismerését és Petőfi Sándor barátságát, aki abban az évben kétszer is meglátogatta. Őszinte nemes barátságát fűzte össze őket.

1851 novemberétől a nagykőrösi Református gimbnázium magyar és latin tanára. A Szépirodalmi Figyelő, majd a Koszorú szerkesztője, 1865-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója, 1865-ben az MTA titkára, 1870-1879 között  főtitkára.

1870-ben bélgyulladása volt és megműtötték, ettől fogva betegeskedett, 1882. október 22-én elhunyt, majd 24-én temették el. A Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben alussza örök álmát.

Fontosabb művei: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, Rózsa és Ibolya, Rege a csodaszarvasról, Buda halála, Juliska elbujdosása.Legismertebb balladái: Mátyás anyja, Ágnes asszony, Szondi két apródja, A walesi bárdok.

Az oldalt szerkesztette: Kelemen Adrien

    Szeretnék nektek megmutatni, néhány régi játékot, hisz régen nem voltak olyan modern játékok, mint manapság. Régen szénából készített babákkal és tehénfarokból készűlt labdával játszodtak. Sok  más játék volt például: pettyes, fakarika, csattanó, nyilak fűszálból és rongybabák. Aztán idővel a kukorica háncsból készített figurákkal is játszottak.

   Utána néztem, és találtam egy-két könnyű csoportjátékot, ti is kipróbálhatjátok. Kellemes szórakozást!

            Lyukba matyó

A labdát kis mélyedésbe tesszük. Oldalt, kissé meghajolva állunk a labda körül, egyik kezünket felé nyújtva. Akinek a nevét a játékvezető kiáltja, igyekszik minnél előbb felkapni a labdát, és aközben elrohant társai közül valakit eltalálni. Ha sikerült az eltalált esett ki, ha nem, a dobó. Aki végig bennmaradt, a következő játékban ő lett a játékvezető.

          Fogócska

A zöld pázsiton fiúk és leányok vegyesen játszák. Egyik fiú a csősz, aki alszik, botja mellette. A többiek csipdesik a szőlőt – a gyepet – s egyre mondogatják:

Csősz, csősz, lopom a szőlőt!
Lopom a szőlőt,
Senki sem látja,
Kutya sem ugatja.
Julilili!

A pásztor fölébred, fölkel, erre amazok futásnak erednek. Akit a pásztor elfog, az lesz a csősz.

Az oldalt szerkesztette: Nagy Ildikó Edina